Pajzsmirigyproblémák lehetséges okai – mi állhat a tünetek mögött?

Fáradtság, súlyváltozás, hajhullás, fázékonyság, szapora szívverés, alvászavar vagy ciklusprobléma. Ezekre a tünetekre sokan gyorsan ráteszik a „pajzsmirigy” címkét. Pedig ugyanaz a panasz több különböző folyamat végpontja lehet, és a pajzsmirigy alulműködése, túlműködése, gyulladása vagy szerkezeti eltérése nem ugyanaz az állapot.

Ezért az első kérdés nem az, hogy „melyik só jó rá?”, hanem az, hogy:

Mi történik a szervezetben, mi előzhette meg, és mit támasztanak alá a vizsgálati eredmények?

Amikor rájöttem, hogy a pajzsmirigy probléma a végső testi jelzés, előbbre kell néznem

Az én történetem – amikor a leletek sem adtak mindenre választ

Nálam pajzsmirigy-alulműködést állapítottak meg, ezért hormonpótló gyógyszert kaptam. A kezelés mellett azonban tovább híztam, és sem a diéta, sem a rendszeres mozgás nem hozta a várt változást.

Még az engem kezelő professzor sem értette, miért nem úgy reagál a szervezetem, ahogyan várható lenne.

Ekkor kezdtem el másképp kérdezni:

Mi van, ha nem csak a pajzsmirigyet kell nézni?

Több szemléletet kezdtem egymás mellé tenni.

A HKO szemléletében például egy hirtelen élethelyzeti változás, tartós stressz vagy idegrendszeri terhelés is fontos része lehet annak a mintázatnak, amit az embernél vizsgálunk.

Az ájurvédikus és energetikai szemléletben a pajzsmirigy területe a torok, az önkifejezés és az 5. csakra témájához kapcsolódik – de számomra itt sem elég csak ezt az egy pontot nézni: azt is keresem, mi billenthette ki az egész rendszer egyensúlyát.

A családi minták és a konstellációs szemlélet pedig arra irányították rá a figyelmemet, hogy milyen terheket, működésmódokat vagy élethelyzeteket viszek tovább.

A Schüssler-féle biokémiai szemléletből pedig azt kezdtem vizsgálni, milyen testi és ásványi mintázatokat jelez maga a szervezet.

Milyen régi mintázatokat látok az arcomon, testemen..megnéztem a gyermekkori fotóimat arc diagnosztikai szemmel….Voltak jelek arra utalólag, hogy elérkezhetek a pajzsmirigy problémához?

És ekkor állt össze bennem:

ugyanazt az embert több oldalról kell megnéznem.

Nem egyetlen módszer hozta el nálam a változást.

A fordulatot az jelentette, amikor elkezdtem összekapcsolni:

testi jelzések + táplálkozás + ásványi egyensúly + stressz + élethelyzet + mentális és érzelmi mintázatok.

Ma klinikai szempontból rendezett az állapotom. Ugyanakkor saját önmegfigyelésemben azt látom, hogy ez a „kis huncut mirigy” nehezebb, stresszesebb időszakokban még mindig érzékenyen jelezhet.

A személyre szabott Schüssler-sóimat pedig rendszeresen „elnassolom” – kellemes ízük miatt nálam sokszor az édesség vagy más nassolnivaló helyét is átveszik.

A különbség az, hogy ma már tudom, mire érdemes ránéznem.

És pontosan ebből született meg a TIA integrál szemlélete.

Ha van egy tüneted, én nem csak azt kérdezem: „Mire való rá?”

Azt nézem:

Mi történt előtte?
Mit jelez még a tested?
Hol változott meg az egyensúly?
És milyen összefüggés rajzolódik ki, ha több nézőpontból nézünk rá?

Pontosan ezt csináljuk a TIA szemléletében is

Nem kész tünet–só listát adok a kezedbe.

Azt tanuljuk meg, hogyan lehet kérdezni, megfigyelni és összekapcsolni.

Megnézzük például:

TESTI JELZÉSEK
Mit mutat a tested?

SCHÜSSLER-SZEMLÉLET
Milyen ásványi-biokémiai mintázatok merülhetnek fel?

TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLETMÓD
Mit kap a szervezet, és milyen környezetben kell működnie?

STRESSZ ÉS REGENERÁCIÓ
Mennyit kérsz a testedtől, és mennyit adsz vissza neki?

MENTÁLIS–ÉRZELMI TÉR
Mi történik veled, miközben mindez történik a testedben?

Majd megkeressük:

Hol lehet most a fókuszpont?

Ez az a kérdés, amelyet annak idején saját magamnak is fel kellett tennem.

Ha te is azt érzed: „biztosan több van emögött…”

A saját utam, több mint tíz évnyi Schüssler-tanulásom és kutatásom, valamint több évtizedes szakmai tapasztalatom vezetett a TIA integrál szemléletű rendszerének kialakításához.

Akkor is kapcsolódhatsz, ha elsősorban saját magadat és a családodat szeretnéd jobban érteni.

És akkor is, ha már segítőként vagy szakemberként dolgozol, és a meglévő tudásod mellé szeretnél egy további megfigyelési és gondolkodási rendszert.

Nem azt tanítom, hogy melyik tünetre melyik sót vedd elő.

Azt tanítom, hogyan kezdj el összefüggéseket látni.

MEGNÉZEM, HOGYAN MŰKÖDIK A TIA INTEGRÁL SZEMLÉLETŰ KÉPZÉS

Az itt leírt személyes tapasztalatok nem jelentenek orvosi kezelési javaslatot. A TIA szemlélete nem helyettesíti az orvosi diagnózist, laborvizsgálatot vagy szükséges kezelést.

Ez nem orvosi diagnózis, hanem a saját önmegfigyelési tapasztalatom. A testi–lelki–mentális egyensúlyomért ezért ma is naponta teszek – de már van tudásom, gyakorlatom és kapaszkodóm ahhoz, hogy felismerjem a jelzéseket, és tudjam, merre induljak.

A pajzsmirigy egy szabályozási rendszer része

A pajzsmirigy nem önállóan dolgozik. Az agyalapi mirigy által termelt TSH jelzi számára, mennyi pajzsmirigyhormont termeljen. A T4 és a T3 hormonok pedig szinte az egész szervezet energiafelhasználására hatással vannak.

Ezért egyetlen tünetből – sőt sokszor egyetlen laborértékből – sem lehet biztos következtetést levonni. A TSH mellett az orvos a helyzettől függően szabad T4-et, esetenként T3-at, pajzsmirigy-ellenanyagokat és képalkotó vizsgálatot is kérhet. A kivizsgálás célja nemcsak az eltérés kimutatása, hanem lehetőség szerint az ok tisztázása is. (NIDDK: pajzsmirigy-vizsgálatok)

A pajzsmirigy működési eltéréseinek 7 lehetséges háttere

1. Autoimmun folyamat

Az alulműködés egyik gyakori háttere a Hashimoto-thyreoiditis, míg a túlműködés leggyakoribb oka a Graves–Basedow-kór. Mindkettő autoimmun állapot: az immunrendszer tévesen a pajzsmirigy ellen fordul, de a két folyamat nem azonos módon változtatja meg a működését.

 A családi hajlam és más autoimmun betegségek jelenléte is fontos része lehet a kórelőzménynek.

2. Pajzsmirigy-gyulladás

A pajzsmirigy-gyulladásnak több formája létezik, például szubakut, fájdalmatlan vagy szülés után jelentkező gyulladás. Ilyenkor előfordulhat, hogy a mirigyből átmenetileg nagyobb mennyiségű hormon kerül a vérbe, ezért először túlműködésre emlékeztető, később pedig alulműködéses szakasz jelenik meg.

Ez jól mutatja, miért félrevezető kizárólag egy tünetből vagy egyetlen időpontban készült leletből kiindulni: a folyamat iránya idővel változhat.

3. Túl kevés vagy túl sok jód

A pajzsmirigynek jódra van szüksége a hormontermeléshez, de a több nem feltétlenül jobb. A túl kevés és a túl sok jód egyaránt működési zavart okozhat bizonyos helyzetekben.

Ezért jódot nem érdemes laborvizsgálat és orvosi egyeztetés nélkül „biztos, ami biztos” alapon szedni. Várandósság idején az egyéni szükséglet megítélése különösen fontos. 

4. Göbök és szerkezeti eltérések

A pajzsmirigyben kialakulhat egy vagy több göb. Ezek nagy része jóindulatú, és nem minden göb befolyásolja a hormontermelést. Egyes úgynevezett autonóm göbök azonban a szabályozástól részben függetlenül termelhetnek hormont, ami túlműködéshez vezethet.

A tapintható nyaki eltérés, a nyelési nehézség vagy a tartós rekedtség orvosi kivizsgálást igényel. A szerkezeti eltérések megítélésében a pajzsmirigy-ultrahangnak lehet szerepe.

5. Gyógyszerek és korábbi kezelések

Bizonyos gyógyszerek megváltoztathatják a pajzsmirigy működését vagy a laboreredményeket. A túl magas adagban szedett pajzsmirigyhormon túlműködéses állapotot idézhet elő, más készítmények pedig alulműködéshez vagy gyulladáshoz járulhatnak hozzá.

Pajzsmirigyműtét, radiojód-kezelés, illetve a nyak területét érintő sugárkezelés után szintén kialakulhat alulműködés. Gyógyszert vagy hormonadagot ezért soha ne változtass önállóan.

6. Az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz zavara

Ritkábban nem maga a pajzsmirigy az elsődleges kiindulópont. Az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz működési zavara megváltoztathatja a pajzsmirigy szabályozását. Emiatt a TSH-értéket mindig a pajzsmirigyhormonokkal és a teljes klinikai képpel együtt kell értelmezni. Ilyen esetekben különösen fontos a B-vitaminok szedése.

7. Veleszületett tényezők, hajlam és életszakaszok

Léteznek veleszületett pajzsmirigy-működési zavarok, és a családi halmozódás is növelheti egyes betegségek esélyét. A várandósság és a szülés utáni időszak jelentős hormonális és immunológiai változásokkal jár, ezért ilyenkor új pajzsmirigy-eltérés jelenhet meg, vagy egy korábbi állapot módosulhat.

Ha a panaszaid a változókor időszakában jelentkeztek, olvasd el a menopauza, a klimax és a pajzsmirigy kapcsolatáról szóló korábbi cikkemet is.

A hajlam azonban nem egyenlő a biztos betegséggel. Inkább azt jelzi, hogy bizonyos élethelyzetekben indokolt lehet a tudatosabb megfigyelés és az orvossal egyeztetett ellenőrzés.

És mi a helyzet a stresszel, a táplálkozással és a hiányállapotokkal?

A tartós stressz, az alváshiány, a táplálkozás, a felszívódási problémák és egyes hiányállapotok befolyásolhatják a közérzetet, a terhelhetőséget és a tünetek erősségét. Bizonyos esetekben a teljes állapot megértéséhez ezeket is érdemes figyelembe venni.

De fontos különbséget tenni:

• az igazolt kiváltó ok,
• a hajlamosító vagy kockázati tényező,
• a társuló állapot,
• valamint a tüneteket erősítő körülmény között.

Az integrál szemlélet nem azt jelenti, hogy minden panasz mögé automatikusan stresszt vagy hiányállapotot teszünk. Azt jelenti, hogy több nézőpontot kapcsolunk össze, miközben az orvosi diagnózist, a laboreredményeket és a kompetenciahatárokat is tiszteletben tartjuk.

Miből állhat a kivizsgálás?

A szükséges vizsgálatokat mindig az orvos választja ki, de a teljesebb kép része lehet:

• a tünetek és azok időbeli változásának áttekintése;
• a saját és családi kórelőzmény;
• a szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők listája;
• TSH- és szabad T4-vizsgálat, T3;
• autoimmun gyanúnál pajzsmirigy-ellenanyagok;
• szükség esetén ultrahang vagy további vizsgálat.

A tünetek önmagukban nem elegendők a diagnózishoz, mert sok más állapot is okozhat például fáradtságot, súlyváltozást, hajhullást vagy szívdobogásérzést.

A TIA Schüssler szemlélete: nem tünet–só listákban gondolkodunk

Egy pajzsmirigy-működési problémát nem úgy tanulunk meg, hogy felsoroljuk, „melyik só jó rá”. Nincs egyetlen, mindenkire érvényes „pajzsmirigysó”, mert két hasonló tünet mögött egészen eltérő folyamat állhat.

A TIA Schüssler szemléletében eseteken keresztül követjük végig:

• mi a vezető tünet;
• mikor és milyen élethelyzetben kezdődött;
• milyen leletek állnak rendelkezésre;
• milyen gyógyszerek, előzmények és kísérő állapotok módosíthatják a képet;
• hol van helye a kiegészítő támogatásnak;
• és mikor szükséges orvoshoz vagy más szakemberhez irányítani.

Így nem egy protokollt magolsz be, hanem ok-okozati összefüggéseket tanulsz felismerni.

Szeretnél a tünetlisták mögé látni?

Ha nem kész recepteket szeretnél bemagolni, hanem megérteni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a tünetek, a biokémiai folyamatok, az élethelyzet és a szakmai kompetenciahatárok, ismerd meg a TIA Schüssler START közös belépő tanulási útját.

Megnézem a TIA Schüssler START tanulási utat

Fontos: Ez a cikk ismeretterjesztő célt szolgál, nem állít fel diagnózist, és nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást vagy kezelést.